🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > tarka cirok
következő 🡲

tarka cirok, indiai köles, buzogánycirok, tönkölykása (gör. kegchrosz, meliné, lat. Sorgum bicolor): a pázsitfűfélék családjába tartozó növény. - Rokon faja a durracirok, durraköles, É-Afrikában igen elterjedt K-mediterrán ,egyiptomi gabona', amit Palesztinában is vsz. termesztettek. - Az átlagosan 2 m magas, melegkedvelő óriásfű a núbiai völgyekben akár 10 m magasra is megnő. Vastag, hengeres szára üreges. Levelei 4 cm szélesek, virágzata egyvirágú kalászkákból álló buga, amelyben hamarosan kis, sárgás, gömb alakú szemek fejlődnek. A déli, nagynövésű példányok méteres, tömör, beérett bugái egy étkezésre az egész család számára elegendő ételt biztosítottak. A magokat lisztté őrölve durva kenyeret sütöttek belőle, de szívesen fogyasztották pörkölve is. Könnyen lehetséges, hogy Rút is ezt a gyorsan elkészíthető ételt kapta (Rút 2,14;. Ez 4,9). Termesztése már az ősi Egyiptomban ismert volt, Indiában Kr. e. 2000: utalnak rá. Palesztinában főként az úsz-i időkben kezdték nagyobb mennyiségben termeszteni. Afrikában 2000: is a legfőbb gazd. növények egyike. Ky.Z.

Kereszty 1998:430.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.